Lannert Judit oktatáskutató blogja

Mit tehet a szülő a jobb PISA teljesítményekért?

2016. december 19. - Tanulópénz

Először is nem szabad hátradőlni azzal, hogy a rossz teljesítményeket a hátrányos helyzetű gyerekek hozták össze! Ez ma már nem igaz, minden szinten romlás következett be, tehát a középosztályos szülő gyermekéből sem hozza ki a potenciált a mai magyar oktatás.

Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk alapkészségei jól fejlődjenek. Azon túl, hogy biztosítjuk számára a megfelelő táplálkozást, szabad levegőt és mozgást, sokat kell mesélni nekik, beszélgetni velük, és persze szeretni őket. Ma már sajnos nagyon sok családra jellemző, hogy gyér a kommunikáció. Balatoni nyaralások idején elborzadva látom nem egy esetben, hogy a 2-3 éves csemetét reggel nyolc órakor a reggelinél már a minitablet elé ültetik a szülők. A gyerek az etetőszékből nézi az idétlen rajzfilmeket, miközben a szülők egymással sem beszélgetnek, csak úgy bambulnak.

Nem szabad hagyni, hogy a gyereket az iskolában untassák. Nem normális, ha egy kisiskolás nem szeret iskolába járni. A tanulásnak ugyanis élvezetnek kell lenni, és ha nem az, akkor nem a gyerek a hibás. Sajnos mi szülők is gyakran a gyereket próbáljuk az iskolához igazítani, ahelyett, hogy elvárnánk, hogy az iskola is valamelyest igazodjon hozzá. Ha nem ez történik, akkor ezt – kulturált módon – jelezni lehetne a pedagógus, az iskola felé. Ezekben a korai években sok minden eldől, ha elveszti a gyerek a tanulás iránti motivációját, akkor később már sokkal nehezebb lesz. A motivációt viszont csak akkor lehet életben tartani, ha a gyerek igényeit is figyelembe veszik. Ne akarjuk mi magunk betörni őt az iskolai kalodába. Ki más védhetné meg ilyenkor, mint a szülő?

reading-together.jpg

Más gyerekére is figyeljünk, és ne hagyjuk leszakadni. Ha egy kisgyerek nem megfelelően viselkedik, zavarja az órát, akkor ne akarjuk rögtön megszabadítani gyermekünket ettől az osztálytárstól. Ez a gyerek bajban van és segítségre szorul. Lehetne kérni az iskolától, hogy ha nagy a gond, biztosítson pszichológust, fejlesztő pedagógust, csak az istenért, ne passzírozzuk ki a gyereket az iskolából. Ha ezt tesszük, akkor ezzel nagy valószínűséggel hozzásegítjük, hogy olyan sérülések érjék, amiket nem biztos, hogy ki tud heverni. Nehéz dolog ez, mert ilyenkor sem az adott gyermek szülei, sem a pedagógus nincs a helyzet magaslatán. De ha a szülők többsége a problémát úgy akarja megoldani, hogy kitolja a gyereket, csak átmeneti lesz a felüdülés. Később sok ilyen gyerek fog fiatalként szembejönni velünk, és korrekcióra már nem lesz mód.

Az ilyen válsághelyzetek, mint amiben most vagyunk, azt igénylik, hogy szülő és pedagógus fogjon össze. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne élhetnénk kritikával a munkájukat illetően. De minket is érhet jogos kritika. A kritikát pedig meg kell tanulni mindkét oldalnak elviselni és tanulni belőle.

A PISA mérés, ahogyan a kompetenciamérés is, nagyon fontos visszajelzés az oktatásról, arról, hogy mi történik a gyerekeinkkel. Ezek hiányában végképp megszűnik annak a lehetősége, hogy belelássunk szülőként, hogy mi történik az iskolai fekete dobozban. Ezért szülőként ki kell állni amellett, hogy ezek a mérések folytatódjanak, sőt, követelni kell, hogy az adatok értő elemzése és az eredmények visszacsatolása megtörténjen.

 

Lannert Judit

 

A bejegyzés trackback címe:

http://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr8512058131

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

elemes 2016.12.20. 19:49:44

Jó írás, nem akar túl nagyot harapni.

Valóban nagyon fontos a beszélgetés, mégpedig nem a kioktató, hanem a kétoldalú, amikor a gyerek is elmondhatja, ahogy ő látja a világot, a szülő pedig legfeljebb kérdésekkel próbálja "letapogatni", megérteni, pontosan mire is gondol a gyerek. Nem baj, ha naív, ha túl egyszerű, ha téves: fontos az, hogy beszéljen, megfogalmazza, amit gondol. A tanulás legfontosabb útja a tévedés és a tévedések önálló felismerése.

A tableten játszott kandi krus szaga nem segít a szövegértés fejlesztésében. (Ahogy Mérő László egyszer mondta, a tetriszezés egyetlen képességet fejleszt biztosan: a tetriszezést.)

zizi77 2016.12.20. 19:49:54

Ha más gyerekêvel pfoblémák vannak, akkor azt az iskolának kell kezelnie. Amikor a szülők összefognak egy gyerek eltávolítása mellett, az már jó pár kör után van. Nem hinném, hogy nekem kéne könyörögnöm, hogy küldjék pszichológushoz.
A nagylányom osztályában is van egy-két érdekesebb palánta, de eszembe nem jutna a szülei feje fölött beleugatni a nevelésébe. Ha a gyerekeknek személyes konfliktusuk van, akkor azt mint szülők egymás között megbeszéljük. Nyilván, ha már veszélyezteti a többieket, akkor más a helyzet, de akkor már ezért megintcsak a suli a felelős, ha hagyja.
A jobb eredményért úgy tehetünk szülőként, ha foglalkozunk otthon a gyerekkel, ez nem is kérdés. Na persze az se segít, ha azt súlykoljuk a gyerekbe, hogy nem kell ebbe energiát fekvtetnie, mert úgysincs tétje!

szepipiktor 2016.12.20. 19:50:03

Jogos, de nagyon komplex probléma!
Ugye vana régi mondás, hogy "nem mindegy mi esik a gyerek fejére otthon, nagylexikon vagy borosüveg"...
Most nem az anyagi dolgokra gondolok, hanem az elvekre.
A szüőnek alapfeladata, hogy az aktuális kor iskolarendszeréről függetlenül képezzen nevelje, irányítsa, kontrollálja a gyerekét. Nem pénzkérdés, hogy legyen közös programunk a gyerekkel, hogy minél több plusszal szembesítsük (kirándulások, múzeumok, közös filmnézések, zenehallgatások) és ha valamelyiknél pozitív visszajelzést észlelünk, akkor arra tudatosan irányítsuk.
Vidéken régen a közös házimunka, az otthoni feladatokba való bevonás is jó megoldás volt.
Az internet, az okostelefonos világ, a zenetévék mindenre jók, csak egy gyerek korának megfelelő fejlesztésére nem!
A tanár feladata a tanítás, a szülőé a nevelés! Ne engedjük, hogy ezt megfordítsa a hatalom, de ne is mondjunk le erről a kényelmünk miatt!!!
Ha a nevelés megfelelően történik, az iskolában is kevesebb a gond, mert a gyereknek van alapja az új vefogadására, a fejlődésre, az aktívitásra.
Ahol a nihil felüti a fejét, ott minden esetben a szülők a felelősek. Nem érdekli a gyerelket a történelem? Ha nincs pénz utazásra, múzeumokra, akkor ott a közös filmnézés és az ezt követő beszélgetés. Gond a helyes magyar nyelv? Hát lássa a gyerek, hogy a szülő erre figyelmet fordít és ismét meg lehet beszélni.
A tanulás nem gond, ha a gyerek tudja a dolgát. nekem a fiam hatodikos korától nem kellett házifeladattal foglalkozni, kikérdezni, mert tudta a dolgát! Ezt meg kellett előbb beszélni vele, megértetetni.
A gyerek még befogatdó, fejlődő lény, ezt nekünk kell kielégítenünk!!!!
És ha később észrevesszük a iskolai rendszer problémáit, akkor már nem nehéz, hiszen kapunk visszajelzést és igényt a javításra - a gyerektől. Mert tudja, a hibák az ő jövőjét veszélyezteti, így elvárja a korrekciókat.
Nálunk soha nem lehetett a gyerekeimet például történelemmel, irofalommal "megvezetni", mert számos dologról sokkal több ismeretük volt már itthonról.
De a gond: az retorikaihiányos okostelefonos facebookos általánosság. Ami globális probléma, a szülőnek küzdenie kell - hasonlóan önmagához például a reklámok, a politikai médiahazugságok esetében - a marketing-alapú agymosás ellen. Mert ha engedjük, hogy a gyerekünket ez peszippantsa, akkor lehet még sokdiplomás valaki, de valós ember nem! És aki idáig el sem jut, azok pedig sokadrangú, kézivezérelt jobbágyokká torzulnak.
A szülőnek tehát alapból küzdenie kell és a gyerekét otthon felkészíteni a bizalmatlanságra és ahogy önmaga vágyjon a többre, a tudásra.

masada 2016.12.20. 19:50:10

Ez a sok hülyeség...el kell venni az okostelefont, tabletet és mars tanulni

Ballib cenzúrázók réme 18 2016.12.20. 20:17:52

Ahol tesz a szülő a gyermek tanulmányaiért ott nem volt gond a PISA teszttel sem.

Ott van gond, ahol a szülő leszarja a gyerek előrehaladását, és iskolai támogatását.

index.hu/belfold/2016/12/05/sok_a_kivalo_es_sok_a_nagyon_gyengen_teljesito_diak/
A TIMSS megállapította, hogy a családi háttér, a tanulók társadalmi, kulturális és gazdasági helyzete Magyarországon átlagon felüli hatással van az eredményekre.

-----

Azaz a PISA teszt beli lemaradás oka elsősorban a cigány gyerekek számának drasztikus emelkedése.
Lehet letagadni a problémát, meg másra kenni, de ettől nem fog megoldódni a cigányok integrációja, ahogyan az elmúlt 50+26 évben sem oldódott meg magától. Sőtt.....

exterminador 2016.12.20. 20:17:55

Ki lehet vándorolni, így nem kell a szerencsétlennek a magyar iskolarendszerben szenvednie.

inebhedj - szerintem 2016.12.20. 20:18:04

"Sajnos mi szülők is gyakran a gyereket próbáljuk az iskolához igazítani, ahelyett, hogy elvárnánk, hogy az iskola is valamelyest igazodjon hozzá."

Teljesen jogos, igazítsuk inkább a PISA-teszthez.

sncf 2016.12.20. 20:18:20

Nagyon szép ötletek, csak az a gond hogy mind a kooperáción alapulnak, amit az egyik fél nem tud önmagában megvalósítani. Ha a gond azzal van, hogy az iskola (és a pedagógus) nem tesz meg mindent a cél érdekében, akkor hiába kooperál a szülő jobban... nincs kivel. Ha a pedagógus a saját gyereknek sem biztosítja a fejlesztési lehetőséget, akkor egy másik gyerek fejlesztéséért kellene még sorba állni? Amíg a pedagógus részéről a kommunikáció csak a karácsonyi vásár lebonyolítására szorítkozik, de a gyerek tájékoztató füzetét több mint egy hónapja nem adja haza, addig a PISA eredmények is ilyenek maradnak (leszámítva a hogyan szervezzünk karácsonyi vásárt típusú feladatokat).

fotelfasiszta 2016.12.20. 20:18:35

"Ez ma már nem igaz, minden szinte romlás következett be, tehát a középosztályos szülő gyermekéből sem hozza ki a potenciált a mai magyar oktatás."
Hol érhetőek el olyan adatok, amelyek bizonyítják ezt?

Szornyeteglajos 2016.12.20. 20:19:01

Csokolom! Miert tetszik ennyi blodseget leirni? Rogton az elejen tenykent kozol egy elmeletet...hol a meres a hh, es a kozeposztaly gyerekek osszehasonlitasaval?
Elmeletem nekem is van: az elmult 15 evben a hh- jellemzok , es az un. kozeposztaly jellemzok kozelitettek egymashoz, a hh- kisse felfele, de a kozepo. nagyon lefele. Pl. csaladdal egyutt toltott hasznos ido, szervezett napirend, kulturalis fogyasztas, stb.
Masreszt pedig tapasztalhato, h. 25 ev ota a szegenyebb retegeknek anyagilag jobban megerte kiskorut nevelni, mint egy kozepes eletszinvinalra torekvo retegnek. Igy tobb gyerek szuletett a pisa teszttel, de meg egy busz -menetrenddel is nehezen megbirkozo csaladokba.
Az oktatas szinvonala pedig meg mindig jocskan felulkerekedik az adott feltetelek szinvonalan!

karandash 2016.12.20. 20:19:20

Még valami: a szexualitást ki kell iktatni a gyerekek életéből. Amint egy fiú nemi érése elkezdődik, rosszabb lesz, mint egy kanos tacskó kutya, ami minden papucsot, cipőt, széklábat meghág.

Sajnos kasztrálni nem lehet a fiúkat, de brómot adhatnának nekik. A katonaságnál működött.

Én szorgalmas gyerek voltam, de úgy nehezen tudtam koncentrálni a tananyagra, hogy naponta hatszor maszturbáltam gimis koromban. Ha pubertás kezdetén kiölték volna belőlem a nemi vágyat, akkor talán világhíres rákkutató vagy egy második Steve Jobs is lehetett volna belőlem.
Ez nem vicc. Sokan el se tudják képzelni, hogy mennyire kitölti egy fiúgyerek elméjét a szexualitás már 13-14 éves korban.

karandash 2016.12.20. 20:19:26

Hozzátenném, hogy a magyar pedagógusállomány szakmai színvonala mára kritikán aluli szintre süllyedt. Egy olyan országban, ahol fizetni kell az oktatásért, a hideg vízre valót se keresnék meg, mert senki se fizetne ilyen tanároknak.
Amíg az állam és egyház kontrollálja az oktatást, addig nincs remény.

karandash 2016.12.20. 20:20:11

"Nem normális, ha egy kisiskolás nem szeret iskolába járni. A tanulásnak ugyanis élvezetnek kell lenni, és ha nem az, akkor nem a gyerek a hibás."

De, normális. Én utáltam az általános iskolát. Sokféle gyerek volt az osztályban, ez pedig problémákhoz vezetett. Autista, rendetlen, buta, proli, cickány, alkesz szülők gyereke nem működik jól együtt normális ember normális gyerekével. A tanárok is csapnivalóak voltak. Mindent megtanultam, de nem szerettem iskolába járni. Aztán gimnáziumba kerülve imádtam tanulni, de az osztályközösséget akkor se szerettem. Mégis kitűnő voltam.

"Balatoni nyaralások idején elborzadva látom nem egy esetben, hogy a 2-3 éves csemetét reggel nyolc órakor a reggelinél már a minitablet elé ültetik a szülők. A gyerek az etetőszékből nézi az idétlen rajzfilmeket, miközben a szülők egymással sem beszélgetnek, csak úgy bambulnak."

Ázsiában élek, a világ egyik bezzegországában, ami PISA teszteken mindig vezető helyek egyikén végez.
A gyerekek pici koruktól oda vannak ültetve az okostelefon elé. Otthon nincs semmi beszélgetés. Az itteni szülőknek fogalma sincs arról, hogy hogy kell gyerekekkel bánni, ugyanis az ázsiai családokban sose volt szokás a gyereket babusgatni.

Mi a titok? Hogy az oktatási rendszer minden szintje DURVÁN fizetős (óvodától egyetemig). Viszont ezért megkövetelheti a szülő, hogy mit kapjon a gyerek.
Sokat nem játszik az ázsiai gyerek, mert az ázsiai szülő szerint minden játékkal, szórakozással töltött perc elvesztegetett idő, ami miatt a gyereke sikertelen lesz az életben. A szabadidőben okostelefont bámulni nem baj. Buluzni baj, szexelni hatalmas tragédia.

Már 3-4 éves kortól matematika, angol és hegedűórákra jár. Beleszokik abba, hogy reggeltől estig órái vannak.
Reggeltől kora délutánig iskolában van, utána meg különórák, privát "akadémiák", ahol magántanárok megtanítják nekik, amit az iskolákban tudni kell, meg azt a pluszt, ami egyetemen kell majd. Ez borzasztó összegekbe kerül, de a verseny öldöklő és a nyomás hatalmas, minden szülő a legsikeresebb gyereket akarja felnevelni.

A magyar gyerek egyszer hall egy dolgot, aztán magára van hagyva, hogy megtanulja. Egy ázsiai gyerek reggel hall egy megtanulandó dolgot az iskolában, majd délután a magániskolában újra megtanítják neki, beleverik. És a szülő fizet az állami iskoláért és a délutáni privát akadémiáért is, ezért oda viszi a kölykét, ahol megtanítják neki az anyagot, meg pluszt adnak, nem oda, ahol átengedik kettessel (ahogy sok magyar szülő teszi).
A gyerekek itt nem sokat vannak egyedül, mindig felügyelet, tanár, magántanár mellett tanulnak. Én gyerekként Magyarországon délután szabad voltam, elcseszhettem volna az időmet, de nem tettem. Az ázsiai gyereknek meg se adják az esélyt, hogy elcsessze az idejét. Folyamatos kontroll alatt van.

Gyűrött Papír 2016.12.20. 20:20:34

Általános iskola, 5. osztály.
A gyermekek felénél a család vagy szétszakadt már vagy második, többedik kapcsolatát éli a szülő. Pont ma mondta a volt alsós tanára ez egyik kislányról, hogy az anyja lemondott róla, év eleje óta nem tartja vele a kapcsolatot, a szülők elváltak. Az anya a 17 éves testvérét vitte, az apa maradt a lánnyal. Apa újra nők után jár kompenzálni, hogy otthagyták, a gyermek viselkedése pedig addig romlott, hogy osztálytárs szándékos kikészítéséért oszt. főnökit kapott. A zaklatott szülő egyelőre nem tett feljelentést.

Ezt arra írom, hogy egy idealizált kép az, hogy pszichológus, meg a fejlesztő pedagógus ugrásra készen áll. Párom fejlesztő pedagógus (is), de az iskoláknak nem kell a fejlesztőpedagógus. Aki "csak" fejlesztőpedagógus az kevés. Tanítania is kell és akkor kap heti 45(!) percet minden foglalkozásra szoruló gyerekre. Persze, hogy ez nem életképes dolog.

A családok szintjén van nagy baj, ami után jön az olyan az már csak olyan, mint szalonnát enni koleszterin csökkentővel.

Mérnork 2016.12.20. 20:20:45

Amúgy a PISA eredmény javításához csak annyi kéne, hogy a gyerekekkel rendszeresen írassanak ilyen teszteket, úgy hogy tétje is legyen a gyerek számára.
Jelenleg ez nincs meg és nyilván amit életében először próbál valaki, az rosszabbul fog neki menni.
Meg mivel semmi jelentősége sincs a gyerekek számára a megírt teszt eredményének (nem számít bele semmilyen évvégi/felvételi eredménybe, amiért baxogatva vannak) így ráadásul a legtöbben lexarják az egészet, nem fárasztják az agyukat azzal, hogy komolyan végiggondolják a teszt kérdéseit, hanem csak hasból kiválasztják az egyik választ.

Mérnork 2016.12.20. 20:20:53

"Ha egy kisgyerek nem megfelelően viselkedik, zavarja az órát, akkor ne akarjuk rögtön megszabadítani gyermekünket ettől az osztálytárstól."
Persze, szívassuk csak szerencsétlen kölykünket, nem elég neki a tananyag meg a hisztis klimaxos és/vagy vénlány tanárnéni...

Mérnork 2016.12.20. 20:21:07

"Nem normális, ha egy kisiskolás nem szeret iskolába járni."
Hú, bakker, akkor én nem voltam normális kisgyerek? Meg a két gyerekem közül egyik se az?
Szerintem meg minimum az a fura, ha egy gyerek szereti, hogy kiszakítják az otthoni normális életéből, bezárják egy csapat idegen közé, akikhez semmi köze, és minimum 3-4 közülük egy agresszív kis kretén. Plusz kapnak pár többségükben gyerekiszonyos tanárt, aki mindenféle kényszerítik őket , amihez semmi kedvük.
írom mindezt úgy, hogy van két műszaki diplomám, a nagylányom végig kitűnő volt általános- és középiskolában (leszámítva a tesi, ének, rajz szentháromságot ;-)) ) , most programozónak tanul egyetemen. A fiam most jár hatodikba, ő is négyes-ötös tanuló, masszívan a benne van az osztály legjobb öt tanulójában.
Ennek ellenére mindketten bármikor inkább választották volna azt, hogy maradnak itthon, mintsem hogy iskolába menjenek, amivel pontosan ugyanígy voltam én is anno.

Zsuzsa Kuna 2016.12.20. 20:21:17

Kedves Judit!
Egyetertek, abban, hogy valamit tenni kell. De ezt nemcsak a szuloknek es a pedagogusoknak szukseges, hanem az oktataspolitikusoknak is. Vagyis a kovetelmenyrendszert at kell alakitani. Az iskolai felvetelnel meg kell hatarozni, hogy milyen jellegu osztalyba, csoportba milyen kompetenciakkal rendelkezo gyerekeket vesznek fel. A gyengebb kepessegu diakokat fejleszteni szukseges. Legyenek a pedagogus munkajat segito asszisztensek. Legyen tobb szintu (3-4) matematika oktatasara lehetoseg. Ne mentsenek fel tomegesen gyerekeket matematika, magyar nyelvtan es idegen nyelvek tanulasa alol. Tehat egyetertek, de sokkal szelesebb korben lenne szukseg a valtozasra. Minel kesobb kovetkezik be, annal nagyobb kart okoz a jelenlegi rendszer. Mindenkinek.

zizi77 2016.12.21. 16:27:09

@Zsuzsa Kuna: Ezt a sok felmentést én sem értem. Családban két gyerek is van ilyen. Egyik számolás, másik dolgozatírás alól. Nem is értem. A számolásos még ok, de a másik gyerek, aki úgy néz ki 140 feletti IQ-val rendelkezik, és persze olvashatóan is ír, nem értem, miért kell kilógnia a többiek közül. Amikor oviban a nagylányomról kiderült, hogy nulla a térlátása, és hiába szereti a meséket, nem tudja értelmezni, vért izzadtunk, hogy helyrehozzuk. Azóta is kitűnő tanuló, igaz szépen Ő se fog soha írni.

Tanulópénz · http://www.koloknet.hu/ 2016.12.21. 16:44:29

A kommentek egy része hiányolja az adatokat és továbbra is azt gondolja, hogy a PISA romlás oka a cigánygyerekek növeksző számának tudható be. A PISA adatok elemzését 2003 óta végzi az OECD és a honlapjukon rengeteg információ és adat érhető el. De a Kölökneten (www.koloknet.hu/cimke/pisa) is sokat foglalkoztunk a témával, jól látszik, hogy nálunk a legjobbak aránya is egyre fogy, miközben a legrosszabbak nőnek. (Tehát nem az történt, hogy az elit változatlanul jól teljesít.)
Ami azokat a kommenteket illeti, hogy normális, hogy egy gyerek utálja az iskolát, a válaszom az, hogy igen, idővel a kamaszodás és nemi érés valóban csökkenti az iskola vonzerejét. Nálunk viszont már az elsős kisiskolás is unja, ami aztán tényleg nem normális.
A szülő és tanár közötti kommunikáció tényleg nehéz és valóban, a pedagógus nem igazán töri magát ezért. De ha van igény erre és a szülők folyamatosan nem hagyják, hogy csak pénzbeszedésről szóljon a szülői, akkor kénytelen változni. Ne becsüljük le se a saját erőnket a nyomásgyakorlásra, sem a pedagógusok képességét a változtatásra és változásra. A szülő és pedagógus közötti kommunikációról rendezett Kölöknet-OFOE konferencia anyagát itt nézhetik meg (www.koloknet.hu/iskola/ertjuk-egymast-konferencia-a-szulok-es-pedagogusok-kozotti-parbeszedrol/), volt egy kutatás is, amiből kiderül, hogy már a nagyon kicsi iskolások is demotiváltak és nem nagyon tudják megoldani ezt a problémát a felek.

Szornyeteglajos 2016.12.22. 12:24:16

"A kommentek egy része hiányolja az adatokat és továbbra is azt gondolja, hogy a PISA romlás oka a cigánygyerekek növeksző számának tudható be."
Köszönöm a forrást! Nem a cigánygyerekek növekvő száma az ok. A hátrányos helyzet és a rossz képesség nem feltétlenül a cigány gyerekekre jellemző. Náluk sok esetben a rossz beidegződések, a kultúrának nevezett világlátás az oka a tanulmányi problémáknak. Sokszor meg semmi probléma nincs velük, sok példamutató cigány szülő, gyerek van. Szóval én nem általánositanék...

Egy pedagógus mondta nekem egyszer: A késői Kádár-korszakban korszerűbb ped. segédeszközök álltak a rendelkezésére egy vidéki általános iskolában, mint most. Akkor minden teremben volt legalább egy irásvetitő, magnó. Ma az internet korában alig-alig van szakszerű digitális tananyag, a termekben nincs internet, a tanárok otthon(!) fénymásolnak. Saját laptopot visznek órára, stb.

Szerintem elég nagy a nyomás már igy is a tanárokon, tanitókon. Lehet biztatni a szülőket, hogy tartsák kontroll alatt a pedagógusokat, de tessék már előtte megnézni, hogy pont azok a szülők a leghangosabbak, akik soha nem fizetik be a szinház/kirándulás pénzt, vagy sokallják, akik félévente egyszer irják alá a gyerek tájékoztatóját. Érdekes, az értelmes szülők gyerekei általában valahogy jól teljesitenek, valahogy elvégzik a feladataikat. Azok a szülők érdeklődőek, de nem akarják megváltoztatni a pedagógust.

Ha egy kupi nem megy, nem a bútorokat kell lecserélni. Viszont ha leomlik a kupi, az sem tesz jót az üzletnek. Pénz kell az oktatásba, az iskolákba. Nagyon, nagyon sok pénz! Itt most nem a "lányokkal" van gond, hanem a bútorzattal.

subidubidu 2016.12.22. 12:24:24

Nagyon tetszik ez az írás.
Bizony találkoztam olyan szülői attitűddel, hogy egy hét után el akarták távolíttatni az osztályból - eleve kis létszámú, fejlesztő osztály volt - az első héten zaklatott és ezért könnyen kiakadó gyereket. A tanítója kiállt érte, egy hónap múlva már nem volt gond vele.
A gyerekeim egy budapesti lakótelepi iskolába járnak, a kevésbé "jóba". Egy-két kivételtől eltekintve nem találkoztam negatív pedagógusi hozzáállással, igyekeznek a kevésbé támogató családi hátteret is kompenzálni, de persze idejük, energiájuk véges.
Én ebben IS látom a gyökerét annak, hogy a jobbak is "romlanak", hiszen arra már kevésbé jut kapacitás.
Abban is egyetértek, hogy hosszú távon öngól hagyni, hogy leszakadjanak rétegek. Fontos lenne a pozitív felnőtt minta. Apró dolgokat tehetünk, segíthetünk leckével, javasolhatunk fejlesztést. De van az a szint, amit nem szívesen vállal be senki - szakmai támogatás híján a pedagógusok sem.
De adni csak akkor lehet, ha van miből, és amíg a pedagógusoknak nincs energiája, kapacitása a személyes törődésre - amit az adott gyermek esetleg nem kap meg otthon -, akkor miért várnánk el a másik szülőtől ezt a figyelmet?
Mi ráadásul meg is próbáltuk. Aztán pár hónap után rájöttünk, a kedvesen fogadott vendégek rendszeresen megloptak(az első nagyobb tételnél derült ki), sőt a gyerekeinket is erre biztatták (hogy így több lesz a zsebpénzük, milyen szemetek vagyunk mi szülők, hogy nem adunk többet, mikor nekünk van). Az eltulajdonított pénzt, néhány szívemnek kedves tárgyat is sajnálok, de még inkább az elveszett bizalmat.
A legrosszabb az egészben, hogy mint utóbb kiderült, nem ez volt az első alkalom, mégsem figyelmeztetett senki, hogy erre nagyon ügyeljünk (mi szóltunk az iskolában, akkor derült ki, hogy bizony visszaesők).
Még mielőtt: NEM cigányok voltak, se nem külföldiek - hanem anyagilag, érzelmileg elhanyagolt magyar gyerekek.

indapass 2016.12.23. 21:14:57

@karandash:
Három kérdés:
1. Abban az országban, ahol élsz, így, kémiailag oldják meg a serdülő gyermekek megóvását a túlzott szexuális érdeklődéstől?
2. Azt írod, durván fizetős minden. Mindenki meg is tudja fizetni? Ha nem, mi lesz a leszakadókkal?
3. Mi lesz azokkal, akik - szoktatás ide vagy oda - nem bírják a nyomást?