Lannert Judit oktatáskutató blogja

Szabad iskolaválasztás

2008. április 28. - Tanulópénz

Kevés olyan ország van a világon, ahol annyira szabad az iskolaválasztás, mint Magyarországon. A rendszerváltás egyik nagy vívmánya – vélik sokan. A szelekció és szegregáció melegágya – vélik mások. A legtöbben viszont egyetértenek abban, hogy a szabad iskolaválasztás csak a szülők és gyerekek körére legyen érvényes, az iskolák viszont ne szemezgethessenek a tanulók közt, lefölözve a legjobbakat.

Törvényi háttér

A szabályozás a 90-es évektől teszi lehetővé a szülők számára a szabad iskolaválasztást (a szülő, ha van férőhely, bárhová beírathatja gyermekét), és az általános iskolák számára is megengedi a beiskolázási körzeten kívülről érkező tanuló felvételét, ha a körzeti tanulók felvétele után még van férőhely. Eddig a törvény nem rendelkezett arról, hogy a körzeten kívüli gyerekek közül az iskola hogyan szelektálhat, ez tehát az iskola saját döntése volt. Ez azonban 2007-től megváltozott, miután a közoktatási törvény módosítása szigorú korlátozásokat épít az iskolák oldaláról a folyamatba.

Az első intézkedés az iskolakörzetek kiegyenlítésére vonatkozik: Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket úgy kell kialakítani, hogy azokban ne térhessen el jelentősen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya.

A második intézkedés a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek előnyben részesítését tartalmazza: Az általános iskola, amennyiben az oda jelentkező, körzeti gyerekek felvétele után még marad szabad helye, köteles előnyben részesíteni az iskola székhelyén élő tanulókat, s közülük is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, akiknek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

A harmadik intézkedés kizárja bármi más szempont érvényesítését az általános iskolai felvétel során, amikor a még mindig fennmaradó helyek betöltésével kapcsolatban sorsolást rendel el.

:

A beiskolázás szabályai

66. § (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Forrás: Közoktatási törvény

Mit mutatnak az adatok?

Az általános iskolákban a beiskolázási körzeten kívülről érkező tanulók aránya igen jelentős, átlagosan 17,6%. A nagyobb településeken jellemzően ennél is jóval magasabb (nagyvárosban és Budapesten 34-35%). Az adatok valamelyest elfedik a tényleges helyzetet, mert a körzeten kívüliek aránya nem egyenletesen oszlik meg az egyes iskolák között. Nyilvánvaló, hogy a sok körzeten kívülről érkező tanuló egyes iskolákban jelentős túljelentkezést eredményez. Az általános iskolák nem szervezhetnek felvételi vizsgát a tanulók kiválogatása céljából. Ennek ellenére egy országos reprezentatív vizsgálat (Az iskolai eredményesség vizsgálata, OKI, 2005) adatai azt mutatják, hogy az általános iskolák egynegyede szokott valamilyen módon válogatni a tanulók között; a szempontok között az általános iskolai igazgatók egyötöde említette a felvételi vizsgát.

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://kn.pixelszabaszat.hu/files/75_k%C3%B6rzetes_kicsi.jpg”.

A közvélemény a szabad iskolaválasztásról

A magyar közvélemény többsége pártolja a szabad iskolaválasztást, de míg az embereknek majdnem 90%-a volt emellett a kilencvenes évek közepén, addigra arányuk 2005-re 75%-ra csökkent. A Jelentés a magyar közoktatásról, 2006. adatai szerint:

Állítás 1990 1995 1999 2002 2005
1. A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. 67,3 89,2 82,8 84,4 74,5
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba. 29,1 9,1 14,8 12,8 22,4
3. Nem tudja 3,5 1,7 2,4 2,8 3,1

A szakma véleménye

A világon nagyon kevés hasonló rendszer működik. A legtöbb országban szigorúbban szabályozzák, hogy melyik állami iskolában vehető igénybe az állam által garantált ingyenes közoktatás.Ha ez nem tetszik, akkor a szülők a – többnyire tandíjas – alapítványi, illetve magániskolák közt válogathatnak. Magyarországon viszont nincs ilyen megkötés. A szabad iskolaválasztás mellett érvelők azt mondják, hogy az egyéni szabadság és az iskolai autonómia olyan értékek, amiket nem szabad korlátozni. Ráadásul a mai rendszerben, ahol kevés visszajelzést kapnak az iskolák az oktatásirányítás részéről, a szabad iskolaválasztás rendszere ösztönzi versenyre, és így minőségre az iskolákat. A szabad iskolaválasztást ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy ez a rendszer tulajdonképpen a jómódú középosztálynak kedvez, hiszen szabadon csak az tud választani, aki információval rendelkezik, és aki megteheti, hogy elköltözzön a jobb iskolák közelébe, vagy oda utaztassa gyermekét. Az iskolák pedig, ahol tudnak, szabadulnak – mert szabadulhatnak – a problémás gyerektől. Így létrejönnek az elitiskolák és a nagyon rossz helyzetben lévő iskolák.

Hogyan tovább?

Miközben a diagnózissal szinte mindenki egyetért, és a hosszú távú jövőt is egy egységesebb, kiegyenlített színvonalú (komprehenzív) oktatásban látja, addig a két pont közötti utat tekintve igencsak megoszlanak a vélemények. A szülők és gyerekek iskolaválasztási szabadságának teljes korlátozása – bár fel-felröppennek ilyen elképzelések –, nincs igazán napirenden. Többen úgy vélik, hogy a nyolcvanas évek közepén kieresztett szellemet (szabad iskolaválasztás és iskolai autonómia) – már nem lehet visszatuszkolni a palackba. A kilencvenes évek elején, érthető módon, minden, ami a korábbi centralizált kötöttségtől való szabadulást jelentette, pozitív értékkel bírt. Hiába látszanak ma már e szabadság súlyos következményei, a folyamatot nem lehet ugyanazon az úton visszafordítani; vagyis egyszerűen megtiltani a szabad iskolaválasztást. A helyzet sokkal bonyolultabb ennél: a magyar közoktatás kevésbé szabados, kötöttebb pályára állítása nagyon sok és hosszadalmas, egymást segítő intézkedést követel.

Végig kell gondolni, hogy mit értünk szabad iskolaválasztáson. Megteszünk-e mindent azért, hogy a szabad iskolaválasztás előnyeiből mindenki részesülhessen? Jó-e, helyes-e a jelenlegi, szélsőségesen széttagolt iskolairányítási rendszer? Vannak-e megfelelő intézményes fékek a helyi iskolapolitika esetleges részrehajlásának ellensúlyozására? Mi a megoldás akkor, ha helyi szinten rossz minőségű az iskolai szolgáltatás?

A ténylegesen szabad iskolaválasztás azt feltételezné, hogy az mindenkinek hasonló költséggel jár, és mindenki egyformán – ideális esetben jól – informált. Ezek a feltételek nem állnak fenn, így a piac előnyei nem érvényesülhetnek. Ezt hívják úgy, hogy piaci kudarc, amire a megoldás vagy az államosítás/centralizálás lehet, vagy pedig a résztvevők esélyeinek kiegyenlítése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az iskolaválasztás előtt állókat minden lehetséges médiumon keresztül ellátjuk megfelelő információkkal, valamint hogy az iskolaválasztás költségeit kiegyenlítjük. Erre egy tipikusan amerikai válasz a szülőknek adott ún. voucher (utalvány), amit szabadon használhatnak fel az általuk választott iskolában. A kontinentális országok inkább a külső értékelés és kontroll erősítésében látnak garanciát arra, hogy az iskolák minőségét minél kiegyenlítettebbé és jobbá tegyék.

Szerkezeti problémák

A magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája a túlzott decentralizáltság. A helyi szereplők (kistelepülések iskolái, illetve iskolafenntartó önkormányzatai) gyakran olyan kicsik, hogy nincs igazi lehetőségük a felelős döntésekre és fejlesztésekre. A nemzetközi adatok szerint nálunk a döntések 68 százaléka születik az iskolában, míg a mindenki által csodált Finnországban csak 27%, Svédországban 47%. A legdecentralizáltabb skandináv országokban is körülbelül 200-400 körüli az iskolákról döntő (iskolafenntartó) helyi hatóságok száma, míg nálunk ez mintegy 2500!!! Ezt a szétaprózottságot súlyosbítja a kontroll hiánya. A jogszabályok, törvények betarttatását civil kezdeményezések igyekeznek garantálni (lásd a miskolci szegregált iskolákkal vagy a nyíregyházi Guszev-telep iskolájával kapcsolatban az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány aktivitását. A csörögi iskola esete pedig arra késztette az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztalt, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon.) A tanfelügyelet a nyolcvanas évek közepén megszűnt, és azóta sincs egy standardizált, külső értékelési rendszer és mechanizmus. Ebben a rendszerben valóban a „virágozzák ezer virág” elve teljesül, ahol a legrászorultabbak, az érdekeiket kevéssé érvényesítők általában szinte észrevétlenül kihullanak.

Operatív javaslatok

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal javaslatai közt egyaránt szerepel a közigazgatás reformja és egy új típusú, támogató tanfelügyeleti rendszer felállítása. Ha az iskolafenntartás települési szinten marad, ez egyértelműen növeli az egyenlőtlenségeket, hiszen nagyon más lehetősége van egy kis falunak, mint például egy fővárosi kerületnek. A társulási folyamatok ugyan a nagyobb közigazgatási egységek kialakítása felé tartanak, de miután ez is csak egy a lehetőségek közül, az él vele, aki tud. Nem véletlen, hogy a csörögi önkormányzat egyedül nem tudta megoldani az iskola problémáját. Ugyanakkor vannak jelei annak, hogy ha megfelelő méretű a fenntartó, és van bátorság a döntésekre, akkor megtalálható a megoldás. Így Nyíregyháza és Hódmezővásárhely önkormányzatai megszüntették a szegregált intézményeket, a tanulókat szétosztva a többi intézmény közt. Ezzel az iskolák közötti különbséget, legalábbis a tanulói összetételt tekintve, remélhetőleg csökkenteni tudják (reméljük, sok-sok esettanulmány kerül majd erről nyilvánosságra). Az új folyamatok viszont csak akkor tudnak pozitívan hatni hosszú távon is, ha azokat a középosztály is támogatja. Az ehhez vezető út pedig nem más, mint az iskolai minőség garantálása; nemcsak az elit iskolákban.

:

Akit érdekelnek a szabad iskolaválasztás körüli hazai polémiák, javasoljuk a Magyar Narancsban és ÉS-ben Erőss Gábor, Horn Dániel és Szira Judit e témában írt cikkeit.

A bejegyzés trackback címe:

https://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr311821985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.