Lannert Judit oktatáskutató blogja

Öveges professzorok kerestetnek!

2008. szeptember 28. - Tanulópénz

Szinte közhelynek számít, hogy a gyerekek zöme utálja a kémiát, a fizikát, s tény, hogy az egyetemek lasszóval fogják a természettudományos szakokra a jelentkezőket. Az Európai Unió már kongatja a vészharangot: kevés a mérnök, és Európa lemarad a globális versenyben. A kormány által az év végére ígért koncepció alapján hosszabb távon elindulhat a korszerű természettudományos oktatás fejlesztése, bár az elképzelések egyelőre megosztják a szakmát.

:

Ketyeg a létszámbomba

„8-10 év múlva már a gyerekeinknek fog fizetni a felsőoktatás, hogy odajárjanak, ugyanis a mai helyek feltöltése még úgy sem lesz lehetséges, hogyha minden gyerek, aki elkezdte az általános iskolát, egyetemre megy.” Bővebben...

Rendre beigazolódik, hogy a magyar diákok többsége nem szereti a természettudományos tárgyakat; különösen a kémiát és fizikát utálják. Azt, hogy baj van, jól mutatják a természettudományos szakokon kialakult felvételi ponthatárok is. Míg a kommunikációs vagy közgazdász szakokra 350 pont alatt nem nagyon lehetett bekerülni, bizonyos természettudományos és mérnöki szakokra már 280 pont is elég volt. Vajon mekkora eséllyel lesznek ezek a fiatalok valóban jó mérnökök?

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a megoldás kulcsa az iskolai oktatás hatékonyságában rejlik, vagyis úgy tudjuk a természettudományos műveltséget a mindennapok részévé tenni, ha átalakítjuk a természettudományos oktatást. S ezzel együtt meg kell jelennie a rendszerben a mindenki számára kötelező természettudományos érettséginek. Ez utóbbit különösen a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke, Pálinkás József szorgalmazza. Hiller István oktatási és kulturális miniszter támogatja a kezdeményezést , mivel az összhangban van a tárca szándékaival. Ugyanis az Új Tudás, Új Iskola programban hatékonyabbá szeretnék tenni a természettudományok oktatását, s korszerűbb szemléletű, a diákok számára használható tananyagokat, új módszereket, eszközöket szeretnének a természettudományokat oktató tanárok kezébe adni.

Integrált természettudományos képzés

A hosszú távú elképzelések szerint az Új Magyarország Fejlesztési terv keretén belül nagyobb fejlesztési összegekhez juthatnak az úgynevezett integrált természettudományos képzést bevezető, s folytató iskolák. A feltételek kialakításán most dolgoznak a szakemberek. Tény, hogy az integrált természettudományos oktatás "know-how"-ja nem mondható még kiforrottnak; Európában is sokféle gyakorlat létezik. Magyarországon a Nemzeti alaptanterv már eddig is lehetővé tette az integrált természettudományos oktatás bevezetését, és az alternatív módszereket alkalmazó iskolákban jócskán akadnak erre példák.

:

Az EU Socrates programja keretében 2004-2006 között folyt az úgynevezett GRID program, mely igyekezett hozzájárulni a természettudományos oktatással foglalkozó szakemberek közötti hálózati kapcsolatok erősítéséhez. A program során angol, belga, finn, ír, magyar és olasz iskolák gyakorlatait gyűjtötték össze. Létrehoztak egy webportált is, ahol többek közt a magyar jó gyakorlatokról is olvashatunk, sőt azokat filmen is megnézhetjük.

Érvek és ellenérvek

Az ellenlábasok közt a tudósok a természettudományos területek leértékelődésétől félnek, a szaktanárok pedig az óraszámcsökkenéstől. Félelmük abból is fakad, hogy valóban sok a bizonytalanság az integrált természettudományos (science) oktatás majdani működése körül. Hiszen az integrált természettudományos tárgyakat tanító tanárok és az ezt segítő tananyagok még valóban hiányoznak. Ugyanakkor az elképzelések szerint a tárgy bevezetése nem lesz kötelező (bár a fejlesztési pénzek szempontjából előnyös lesz, ami nyilván jelent az iskolák számára egyfajta nyomást).

:

Nem szakrendszerű oktatás

„Vonzó és hatékony módszer lehet a nem-szakrendszerű oktatás megvalósítására a témanapok és témahetek alkalmazása. Ilyenkor a tananyag egy részét élményszerű módon, „akcióban” sajátítják el a gyerekek.” Bővebben...

A tervek szerint tehát nem a kémia, fizika, biológia és földrajz tantárgyak helyett, hanem alternatívaként, mellettük vezetődne be az integrált természettudományos képzés. Az általános iskola felsőbb tagozatán és a középiskola első két évében akár előnyös is lehet az integrált természettudományos oktatás, ha építve a gyerekek hétköznapi tapasztalataira, fel tudja kelteni a kevésbé reál-beállítottságú gyerekek érdeklődését is. A nem szakrendszerű oktatás keretein belül minderre kiváló lehetőség adódik. A középiskola utolsó évében pedig azok, akik ilyen irányban szeretnének továbbtanulni, már nem integráltan, hanem specializáltan, emelt szinten tanulhatják majd a tárgyakat, és tehetnek érettségit kémiából, fizikából vagy biológiából. Ám azok sem állhatnak le teljesen, akik inkább humán beállítottságúak: számukra a tervek szerint az integrált természetismeret érettségi lesz majd kötelező.

Az integrált természettudományos oktatás mellett érvelők szerint a természettudományos oktatás kudarca abból fakad, hogy elavult módszerekkel, unalmasan adnak át a hétköznapi gyerekek számára irreleváns ismereteket. Kevés az igazi kísérletezés, az új ismereteket nem kötik a napi gyakorlathoz és a tapasztalatokhoz, a kreativitást és problémamegoldási készséget serkentő csoportos és projektmódszerek, tananyagok ma még mind-mind hiánycikkek.

The image "http://www.koloknet.hu/files/395_science.JPG” cannot be displayed, because it contains errors.

A módszertani megújulást most az integrált tantárgy bevezetésének serkentésével is próbálják elérni. Kérdés, hogy vajon nem merül-e majd ki az integrált természetismeret tanítása a tárgyak egymás mellé rakásában, vajon valóban megváltozik-e a szemlélet és a pedagógiai kultúra, vajon a frontális módszerek mellett alkalmazzák-e majd egyre gyakrabban a csoportos- és projektmódszereket is?

Hol tartunk most?

Az OKNT (Országos Köznevelési Tanács) által – a természettudományos tárgyakat oktató tanárok körében – nemrég végzett felmérés szerint ettől még messze vagyunk. Az iskolák nagy részének nincs laborja, a tanárok nagy többsége frontális módszerrel tanít. Az IKT (információs és kommunikációs technológiák, vagyis számítógép, fényképezőgép, video, telekommunikációs eszközök) interaktív használata az órákon ritka, miközben ezek az eszközök adnának lehetőséget a természettudományokban oly fontos szimulált kísérletek elvégzésére.

Pedig nem is lenne olyan nagy ördöngösség a természettudomány iránti érdeklődés felkeltése. Talán sokan emlékeznek még Öveges professzorra, aki az Iskolatévén át mutatott be egyszerű, de annál izgalmasabb kísérleteket. Igaz, ennek több mint 30 éve, de biztosan vannak ma is ilyen tanárok. Fedezzük fel őket!

:

Kapcsolódó fórumunkban várjuk véleményét, tapasztalatait.

A bejegyzés trackback címe:

https://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr8811821981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.