Lannert Judit oktatáskutató blogja

Januári focicsillagok

2010. június 25. - Tanulópénz

A kanadai hokiliga legjobbjainak túlnyomó része az év első felében született, és nem más a helyzet a legendás hazai U20-as fociválogatottnál sem. Kivételesek? Vagy csak jókor születtek?

Malcolm Gladwell Kivételesek - A siker másik oldala című könyvében szellemesen érvel és izgalmas példák tömkelegét sorolja fel annak bizonyítására, hogy a sikeresség mögött az egyéni teljesítményen kívül számtalan más tényező rejlik, olyan is, amire nem is gondolnánk. A profi kanadai hokisok adatait böngészve például érdekes jelenségre bukkant Roger Barnsley kanadai pszichológus. Azt találta, hogy a játékosok közt hihetetlen nagy arányban vannak azok, akik az első negyedévben születtek, tehát januárban, februárban vagy márciusban. Akármelyik korszak elit hokicsapatának – a mindenkori legjobbak legjobbjainak – születési idejét vizsgálta is, rendre a következő arányokat találta: a játékosok 40%-a január és március között született, 30%-a április és június között, míg 20%-a július és szeptember között, 10%-a pedig október és december között jött a világra. A jelenséget Bransley relatív életkornak nevezte el.

A magyarázat roppant egyszerű, és semmi köze az asztrológiához. Kanadában a sportban a korosztályi besorolás határa január 1. Így hihetetlen előnyre tehet szert egy januári születésű gyerek, hiszen az ugyanabban az évben ősszel vagy decemberben született társai jó néhány hónappal fiatalabbak nála, és ez ebben a korban még nagyon sokat számít. A hokiedzők aztán ezekből a korosztályos csoportokból válogatják ki a játékosokat, és persze, hogy a testileg fejlettebbek előnyben vannak.
Utána pedig mi történik? A kiválasztottak jobb edzőt kapnak, több odafigyelést, sokkal több meccsen vesznek részt és hipp-hopp, már el is húznak a többiek mellett és bekerülnek a válogatottba. Barnsley azt állítja, hogy ez a torz életkori eloszlás jelenik meg minden olyan esetben, amikor a következő három tényező együttesen áll fenn: válogatás, szintenkénti besorolás és megkülönböztetett bánásmód. Ha egész fiatal korban elkülönítjük a „tehetségeseket” a „tehetségtelenektől”, akkor valójában hatalmas hátszelet adunk azoknak, akik a határidőhöz a legközelebb születtek.
Az USA-ban a futball és a kosárlabda esetében nem válogatnak, mindenki egyformán sokat játszhat, ezért itt nem alakult ki ilyen mintázat. Ugyanakkor viszont a baseball esetében már működik ez a mechanizmus, de mivel itt a besorolási határidő július 31., ezért a legtöbb sikeres baseballjátékos augusztusi születésű.


A válogatott magyar labdarúgók is egyre inkább az év elején születnek

Az európai labdarúgás utánpótlását ugyanolyan elvek alapján biztosítják, mint a baseballét és a hokiét, a születési dátumok tehát itt is aszimetrikusak. Ezt mutatják az angol vagy cseh focisták születési adatai is, azt sugallva, hogy aki szeptember után született, jobb ha szedi a cókmókját és inkább hazamegy. Vajon a magyar foci is így működik?

Ha a legendás aranycsapat tagjainak születési hónapjait nézzük, úgy tűnik, kiegyenlített a kép.
Hatan születtek az év elején és öten az év második felében. Januári nincs is köztük.

1. táblázat - Az aranycsapat születési idő szerint
Név Év Hónap
Lóránt Gyula 1923 Február 6.
Grosics Gyula 1926 Február 4.
Hidegkuti Nándor 1922 Március 3.
Zakariás József 1924 Március 5.
Puskás Ferenc 1927 Április 1.
Buzánszky Jenő 1925 Május 4.
Budai László, 1928 Július 19.
Czibor Zoltán 1929 Szeptember 1.
Kocsis Sándor 1929 Szeptember 21.
Lantos Mihály 1928 Szeptember 29.
Bozsik József 1925 November 28.

Forrás: Wikipédia

Valójában nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen akkor a srácok a grundon kergették a labdát, és szinte természetes módon szelektálódtak, nem volt még olyan jellegű korosztályos profi válogatási rendszer, mint ma. Ha a mai felnőtt futballválogatott keretet nézzük, egy kicsit változik a kép, de itt elsősorban a második negyedévben születettek vannak nagy arányban.

Igazán érdekessé akkor válik az egész, ha megnézzük a legfiatalabb tehetséges focisták születési dátumai. Volt egy legendás ifjúsági csapat, az U20-as válogatott 2009-ben, akik egészen az elődöntőig jutottak a világbajnokságon. Ott ugyan Ghána ellen kikaptak, de így is bronzérmet szereztek. Ez a csapat egy speciális programban vett részt annak idején, a MOL és az OTP támogatásával kiemelt odafigyelést és nemzetközi szereplést kaptak. Előttük és utánuk senki nem kapott ilyen lehetőséget, nekik viszont volt módjuk meccsrutint szerezni. Tehát mondhatjuk, hogy kivételes csapat volt, akiket korosztályosan válogattak, a besorolási időpont pedig január elseje volt.

A Nemzeti Sport honlapján a róluk szóló cikk érdekesen indul: „Milyen érdekes a sors... Németh 1989. január 5-én született. Ha öt nappal korábban jön világra, akkor már egy másik korosztályba kerül, és akkor ki tudja, hol tartana most az a bizonyos szekér.” (ttp://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/sikersztori-az-u20-as-valogatott-tortenete-2003381/). Azt válaszolhatjuk, hogy nagy valószínűséggel nem itt. Valójában megdöbbentő kép tárul a szemünk elé! 32 focistából 7 januári, 5 februári, 7 márciusi, 5 áprilisi, 2 májusi, 2 júliusi, 2 augusztusi és csak 2 novemberi születésű (lásd 2. táblázat). Vagyis 60%-uk az év első három hónapjában született, 82% pedig az első félévben (lásd 1. ábra)!!! A profi kiválasztási módszer tehát már nálunk is ezerrel dübörög. De mit is jelent ez valójában? Azt, hogy az év második felében született tehetséges gyerekek bizony elsikkadnak!

2. táblázat - U20 keret 2009 és U17-es EB selejtező keret 2006 (sárgával jelezve az egyiptomi sikercsapat tagjait)
Név Születési év Hónap Hónap
Gál András 1989 Január 1. 1
Németh Krisztián 1989 Január 5. 1
Korcsmár Zsolt 1989 Január 9. 1
Dudás Ádám 1989 Február 12. 2
Busai Attila 1989 Január 21. 1
Futács Márkó 1990 Február 22. 2
Varga Roland 1990 Január 23. 1
Takács Péter 1990 Január 25. 1
Présinger Ádám 1989 Január 26. 1
Nikházi Márk 1989 Február 2. 2
Oláh Gergő 1989 Február 18. 2
Szabó Norbert 1989 Február 24. 2
Lengyel Dániel 1989 Március 1. 3
Balajti Ádám 1991 Március 7. 3
Rása Gergő 1989 Március 7. 3
Koman Vladimir 1989 Március 16. 3
Simon Ádám 1990 Március 30. 3
Simon András 1990 Március 30. 3
Megyeri Balázs 1990 Március 31. 3
Nagy Tamás 1989 Április 2. 4
Kovácsik Ádám 1991 Április 4. 4
Debreceni András 1989 Április 21. 4
Szekeres Adrián 1989 Április 21. 4
Kiss Máté 1991 Április 30. 4
Gulácsi Péter 1990 Május 6 5
Fabio Sciacca 1989 Május 16. 5
Szabó János 1989 Július 11. 7
Tóth Bence 1989 Július 27. 7
Huszárik Zsolt 1989 Augusztus 4. 8
Zámbó Bence 1989 Augusztus 17. 8
Gosztonyi András 1990 November 7. 11
Balikó Milán 1989 November 25 11
Juhász Gábor n.a. n.a. n.a.
Kamocsa Péter n.a. n.a. n.a.
Szabó László n.a. n.a. n.a.
Tóth Péter n.a. n.a. n.a.
Vajda Bálint n.a. n.a. n.a.

Forrás: Wikipédia

1. ábra

Miért érdekes ez?

Vajon miért untatom a focival az Olvasókat? Túl azon, hogy talán nem is olyan unalmas, vegyük észre, hogy ugyanezek a folyamatok zajlanak az iskolában is. Akinek a gyereke belefér az évvesztes kategóriába (vagyis nyáron született), azok kezdhetik egy évvel később is a tanévet. Sőt, a magyarországi rugalmas beiskolázási idő miatt akár azok is, akik nem évvesztesek. Egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel, jól látva, hogy azok a hátrányok, amik az iskolakezdés elején érhetik kevésbé fejlett csemetéiket, nem múlnak el az idők során, legfeljebb elhalványulnak! Gladwell is hivatkozik rá, hogy két közgazdász a TIMMS nemzetközi tanulmányi mérés adatait elemezve azt találta, hogy a negyedikesek közt a legidősebb gyerekek eredményei 4-12%-kal jobbak voltak a többiekénél. Ez kifejezetten erős összefüggés.

Gladwell könyvében hivatkozik Robert Mertonra, aki ezt a folyamatot, az Újtestamentum Máté evangéliumából merítve, Máté-effektusnak nevezte el. „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik, akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.” Vagyis azok lesznek sikeresek, akik közel vannak a tűzhöz (akár azzal is, hogy jókor születtek), és így nagyobb eséllyel kapják meg azokat a különleges lehetőségeket, amelyek révén sikeresekké válhatnak.

A tehetséggondozás a magyar iskolákban is korosztályosan zajlik, és a korosztályból a tehetségesek kiválogatása nagyon hatékonyan működik. A kompetenciamérés adatai alapján megállapítható, hogy a nyolc és hat évfolyamos gimnáziumokban jóval magasabb szövegértési kompetenciáról tanúskodnak a gyerekek, ráadásul jóval kisebb a szórás is, ami azt jelenti, hogy az itt tanuló gyerekek meglehetősen egyformán jó képességűek. Az általános iskolából sorra kerülnek ki a legtehetségesebb gyerekek a gimnáziumi képzésbe, míg a legvégén a szakképzésbe jól láthatóan a kevésbé érett gyerekek kerülnek. Emellett a nagyfokú szelekció mellett működik a korosztályos szelekció is. A nyári és őszi gyerekek minden iskolatípusban jobban teljesítenek, mint a később született társaik. Egyfajta interakciós hatással állunk szemben, vagyis igaz az, hogy az iskolatípusok szerint éles szelekció zajlik, de ezeken belül működik, bár jóval gyengébben az évszakok hatása (lásd 2. ábra).

2. ábra
A szövegértési kompetencia átlagos értéke évfolyamonként és születési évszak szerint


Forrás: Országos Kompetenciamérés adatbázisa

Az eddigiekből azt feltételezhetjük, hogy ebben a több éven át zajló korosztályos válogatásban a tehetséggondozó programokba nagyobb valószínűséggel kerülnek nyári és őszi gyerekek, míg ebből következően több téli-tavaszi gyereket találunk a szakképzésben, mint az általános képzésben. Ez az összefüggés valóban létezik. A kompetenciamérés adatai azt mutatják, hogy a 10. évfolyamosokat nézve valóban több téli és tavaszi születésű gyereket találunk a szakiskolákban, míg a 6 évfolyamos gimnáziumokban jóval több nyári és őszi születésűt (lásd 3. ábra). Tehát még az olyan iskolarendszerben is, ahol nagyon erősen működik a társadalmi státusz szerinti szelekció, fellelhetjük az évszakok hatását. Természetesen a gyerekek szövegértési teljesítménye elsősorban a szülők iskolázottságával és az otthoni kulturális környezettel jár együtt. A környezeti hatásokat leíró pontszám egy egységnyi változása mintegy 40-50 pontot változtat a szövegértési teljesítményen. Ezzel együtt az is hat, habár kisebb mértékben, hogy mikor született a gyermek. Minden, a nyártól távolabbi évszak 2-3 pontot ront a tanuló szövegértési teljesítményén. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a magyar iskolarendszerben egy kevésbé iskolázott családban télen született gyereknek alig vannak esélyei.

3. ábra
A különböző iskolatípusban tanulók aránya születési évszak szerint, 2008, 10. évfolyamosok


Forrás: Országos kompetenciamérés adatbázisa

A Pygmalion hatás

Maga ez a mechanizmus jól ismert a pedagógiai szakirodalomban. Annak idején nagy port kavart a R. Rosenthal és L. Jacobson szerzőpárosnak a pedagógus hatásáról, az ún. Pygmalion effektusról szóló cikke (Jacobson-Rosenthal: Pygmalion in the Classroom, 1968). Eszerint azok a tanulók, akiket a pedagógus kedvezően ítél meg, sokkal többet fejlődnek egy tanév alatt, mint azok a tanulók, akiknek a képességeit a tanár kedvezőtlenül ítéli meg. Ez különösen ott drámai hatású, ahol a pedagógus értékelése és a tanuló kognitív képessége között ellentmondás van.
Ez azt jelenti, hogy azok a tanulók, akik az év elején kitöltött tanulási képességet vizsgáló teszt alapján a rosszabb képességűek közé voltak sorolhatók, de a pedagógus – aki nem ismerte a teszt eredményét – jó képességűnek ítélte meg őket, az év végére az akkor kitöltött teszt alapján jobb képességűeknek bizonyultak, mint azok a társaik, akik, bár az év elején jobban teljesítettek, a tanártól kedvezőtlen megítélést kaptak. Vagyis a tanár elvárása a diák fele önbeteljesítő jóslatként működik.
A Pygmalion hatás nem direkt módon működik; a tanár a tanuló felé nem szándékolt, nem verbális viselkedésén át közvetíti az elvárásait. A pedagógusoknak a tanulók iránti elvárásai orientálják a tanulókat, akik ennek megfelelően kezdenek el viselkedni. A pedagógusok viszont az elvárásaikat gyakran a tanulók olyan tulajdonságai alapján alakítják ki, mint a testalkata, neme, etnikuma, neve, kiejtése, családi háttere. Ugyanakkor a pedagógusok – miután ez a folyamat nem tudatos és nem kontrollált – gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora hatást gyakorolhatnak a tanuló viselkedésére és eredményeire.
Mindez rámutat arra, hogy egyáltalán nem hatékony az a rendszer, ahol korosztályos besorolással egyesületeket, tehetséggondozó programokat szervezünk a legfiatalabbak számára, vagy nagyon hamar különböző iskolai utakra tereljük gyermekeinket. A gyerekek fele így szinte biztosan nem megy át a szűrőn, és így nagyon sok tehetséget pazarolunk el. Olyannyira azonosítjuk a sikert az egyéni erőfeszítésekkel, hogy nem vesszük észre azokat, akik ugyanannyira tehetségesek, de nem jókor és nem jó helyen születtek és a hamis szempontok alapján kiszelektálódnak.

Megoldás lehetne a sport területén, ha a korosztályos besorolások időpontja sportáganként máskor lenne, vagy akár nem is lenne ilyen konkrét. Biztos, hogy azáltal, hogy minél több helyen megteremtjük a sportolás lehetőségeit, csökkentjük az ilyenfajta túlzott szelektálás veszélyét. Gladwell az iskolák számára pedig azt javasolja, hogy az osztályokat ne specializáció mentén, hanem a születések hónapja szerint hozzák létre. Így az A osztályba kerülhetnek az év első három hónapjában született gyerekek, a B osztályba az év második negyedévében születettek és így tovább. Ezzel korrektebb versenyfeltételeket teremtenénk gyermekeink számára. Persze el kell kerülni azt a rossz megszokást, hogy az ilyen problémákat azzal akarjuk kezelni, hogy megvonunk dolgokat azoktól, akik jobb helyzetben vannak, anélkül, hogy valóban helyzetbe hoznánk a kevésbé tehetőseket.. Biztosan nem a rugalmas beiskolázás megszüntetése a megoldás, hiszen az rengeteg lassabban fejlődő gyerek számára jelenthet lehetőséget, de tudatosabb iskolaszervezési megoldásokkal és tudatosabb pedagógusi magatartással elérhetjük, hogy minél több tehetséges gyerek maradjon fenn a szűrőn.

A bejegyzés trackback címe:

https://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr2111821975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.