Lannert Judit oktatáskutató blogja

Elő a kisbaltával?

2012. március 15. - Tanulópénz

Ezt javasolja Hoffmann Rózsa, miután a szakértők szerint az új Nemzeti alaptanterv tervezete kissé túl részletesre sikeredett, a konkrét műveltségtartalmak mennyisége elborítja majd a tantermeket, versenyfutássá változtatva a tanítás menetét. Persze nem pusztán mennyiségi problémák vannak az új NAT-tal.

De ne szaladjunk előre. Ugyanis a szülők többségének – és van, aki szerint a tanárok közt is vannak ilyenek páran – nem igazán mond sokat a NAT. Jobban szólva valószínűleg azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák. És ez normális esetben nem is lenne gond, hiszen ez a pedagógusok, iskolák munkáját szabályozó dokumentum. Most mégis a nagy változások közepette ez a dokumentum is talán nagyobb érdeklődésre tarthat számot a szülők körében, mint máskor.

Mit érdemes tudni a tantervi szabályozásról?

Magyarországon a nyolcvanas évekig az egy tankönyvre épülő központi tantervi irányítás volt a jellemző. Az olvasók közül is biztosan sokan tanultak az 1978-as központi tanterv alapján – mindannyian pontosan ugyanazt a tananyagot. Az egy tankönyvnek a visszaemlékezők szerint volt előnye is, ugyanis nagyon sok jó szakember dolgozott egy-egy tantárgyi területen és megfelelő időt is kaptak a kipróbálásra.

Az 1995-ben kiadott Nemzeti alaptanterv fontos célja volt a korszerű műveltséganyag átadása mellett az iskolai autonómia erősítése és az addigra erősen decentralizált és szétaprózott szerkezetű iskolarendszerben az átjárhatóság biztosítása. A korábbi tantárgyszemléletet meghaladva tíz integrált műveltségterületet határoztak meg. Nem titkolt cél volt az iskolaszerkezet átformálása is (8+4-ről 6+6-ra), így az – egyébként a tankötelezettséggel is egybevágó – első 10 évre rögzítették a követelményeket.

A NAT-ot 1998-ban felmenő rendszerben vezették be az első és a hetedik évfolyamokon. Érdekességként megemlíthető, hogy az akkori felmérés alapján az iskolák fele állt át a NAT szerinti történelemoktatásra (vagyis kezdte újra hetedikben az őskorral az anyagot) a másik fele nem. 2000-ben egy új szint behozásával (a központi és a helyi mellett) a meglévő iskolaszerkezethez igazították a NAT-ot az iskolatípusokra kiadott kerettantervek révén.

A 2003-as NAT revízió a fejlesztési elemeket erősítette, míg a 2007-es NAT behozta az európai kulcskompetenciákat. A mostani szakmai vitára bocsátott új alaptanterv a nevelés és az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett az egyes műveltségterületekre konkrét közműveltségi tartalmakat határoz meg, olyan régi fogalmakat hoz újra be, mint a tagozat, és a 3*4 éves ciklusokra épít.

Jól látható, hogy az elmúlt több mint két évtized során volt egy erős magtantervi vonulat, ami elsősorban stratégiai anyagnak tekintette az alaptantervet, ahol a fejlesztési irányok és a fejlesztendő kompetenciák meghatározásával úgymond nem elő, hanem inkább körülírták a tartalmat. Ugyanakkor a módszerek, az eszközök és a tananyag megválasztásában is szabad kezet adtak az iskolának. Ennek az európai szemléletű és távlatos szemléleten alapuló tantervi szabályozásnak az implementációja viszont nem volt teljesen zökkenésmentes, mondhatni túl messzire látott.

Az iskolarendszer a meglévő pedagógiai kultúra és hagyományok, valamint az iskolák szerkezeti tagoltsága miatt valószínűleg erőteljesebb szabályozást is el tudott volna viselni. Így a távlatos és hosszú-távú célokat követő vonulat mellett volt mindig egy pragmatikusabb, konzervatív vonal is, ahol részben az átlagos pedagógus - meglehet gyakran csak vélt - elvárásait és az adott iskolaszerkezetet jobban kiszolgáló tantervi irányítást preferáltak.

Az új alaptanterv is ez utóbbi tendenciába illik, de mégis meglehetősen sajátos képződmény. Egyszerre tartalmaz ugyanis általános nevelési és erkölcsi értékeket, de ugyanígy része az anyagnak a 21. századi igényekre reflektáló fejlesztési követelmények kibontása, amit viszont egy igen részletes közműveltségi tartalom követ. Jelenleg még elérhető az OFI honlapján a dokumentum, ahol zárt körben meghívásos alapon lehetett véleményt nyilvánítani.

Csak remélhetjük, hogy az így beérkezett szakmai vélemények nyilvánosságot is kapnak (sajnos ez nem történt meg az oktatási törvények társadalmi egyeztetése során). A szakma képviselőinek véleményét ugyan olvashatjuk a különböző sajtóorgánumokban, ugyanakkor nem mondhatnánk, hogy parázs vita zajlana.

Mi a baja a szakértőknek az új NAT-tal?

A szakma megnyilvánuló képviselői alapvetően két okból kritizálják az új alaptantervet. Részben annak eklektikussága, részben pedig túlrészletezettsége miatt. Mit is jelent ez? Valóban, nehezen tudnánk szoros koherenciát felfedezni az erkölcsi értékek, a fejlesztési célok és a konkrét műveltségtartalmak közt. Míg az 1995-ös NAT elsősorban a demokrácia, a nemzeti és európai, valamint a humanista értékeket emelte ki, a célok közt nagy súlyt fektetve a tudás és műveltség gyarapítására, addig a jelenlegi NAT a nemzeti műveltség átadásában, az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében látja a fő feladatokat.

A gyermekünket az iskola (is) fogja nevelni

Új fejlesztési célok is megjelennek a régiek mellett, mint az erkölcsi nevelés, hazafias nevelés, nemzeti öntudatra, családi életre, testi-lelki egészségre, önkéntességre nevelés. De cél maradt az állampolgárságra, demokráciára nevelés, környezettudatosság, pénzügyi ismeretek, médiatudatosság, önismeret és társas kultúra fejlesztése, pályaorientáció, tanulás tanítása.

De vajon hol van a szülő ebben az egészben? Ezen értékek zöme a családnak is része, jól láthatóan az állam is szeretne ezen a területen nagyobb részt kapni, a szülők pedig ehhez segédkezhetnek, legalábbis a szülőkről szóló meglehetősen homályos fogalmazás is ezt sugallja:

„A szülőkkel való együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.”

A cikk második részét, amelyben szó esik arról, hogy marad-e vajon terepük az alternatív iskoláknak, és arról is, hogy miért lehet fontos a NAT megismerése egy szülő számára, ide kattintva olvashatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr3211821957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.