Lannert Judit oktatáskutató blogja

Egy nem is annyira meghökkentő tanulság a PISA vizsgálatból

2016. szeptember 21. - Tanulópénz

Most jelent meg a 2012-es PISA vizsgálat egyik újabb kötete, ami a számítógép-használat és a mért kompetenciák közötti kapcsolatot taglalja. Valószínűleg azért tartott ilyen sokáig ezt a kötetet kiadni – jó három évvel a vizsgálat után – mert magukat a szakértőket is meghökkentette az eredmény. Röviden összefoglalva, minél többet használja egy tanuló a számítógépet, annál rosszabbak az eredményei.

De lássuk közelebbről, milyen tényeket tár elénk a vizsgálat.

Három fő tanulságot fogalmaztak meg a szakértők

  1. Az infokommunikációs eszközökbe invesztált erőforrások és a szövegértés, matematikai és természettudományos műveltség javulása között nincs kapcsolat. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy minél több az egy tanulóra jutó számítógép az iskolában, annál inkább romlott a matematikai teljesítmény 2003 és 2012 között.




  2. Azokban az országokban, ahol kevésbé használják az internetet házifeladat céljára az iskolákban, ott a szövegértési kompetencia gyorsabban fejlődik, mint azokban az országokban, ahol ez általános gyakorlat.

  3. A számítógép használat és a teljesítmény között egy dombszerű kapcsolat van, ami azt sugallja, hogy a moderált számítógép használat az iskolában hatékonyabb, mintha egyáltalán nem használnának számítógépet, de a gyakori használat már célellentétes, mert rosszabb eredményekkel jár együtt. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy minél intenzívebb a számítógép használata az iskolában (ezt egy indexen mérték, amibe egyaránt beleszámolták a tanórai számítógép használatot, az iskolában házifeladatra fordított számítógépezési időt, emailezést, chatelést az iskolában, nyelvórán drillezésre fordított időt, stb.) annál rosszabb a szövegértési teljesítmény. Ugyanez az ábra jött ki a matematikai műveltség és a digitális szövegértés terén is.

A legjobb eredményt a moderált iskolai számítógép használók (az OECD átlagnál kevesebbet gépezők) érték el, ami heti egy-két alkalmat jelent.

 

Az, hogy az iskolai számítógép használat és a tanulói teljesítmény javulása között negatív a kapcsolat, már a 2009-es PISA vizsgálat is kimutatta. Akkor viszont pozitív kapcsolatot találtak az otthoni számítógép használat és a teljesítmény között, amit azzal magyaráztak, hogy az iskolai környezetben nem jól használják a számítógépet, míg otthon, saját idejében és kreatív módon használva a gépet, a tanuló teljesítménye javul. Most az otthoni számítógép használattal sem találtak már pozitív kapcsolatot. Érdekes módon még a digitális szövegértés esetén is igaz, hogy a túlzott, gyakori számítógép használat inkább ront, mint javít.

VAJON MI ÁLLHAT E JELENSÉG MÖGÖTT?

Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy amennyiben a számítógépezés más, hasznosabb tevékenység elől veszi el az időt és erőforrást, akkor nincs, vagy éppen negatív a hatása. A számítógép nem helyettesítheti a felkészült pedagógust, az otthoni mértéktelen chatelés és zenehallgatás helyett pedig jobb lenne, ha olvasnának, sportolnának, rejtvényt fejtenének a gyerekek. Könnyű belátni, hogy önmagában egy számítógép – ha a tanuló nem tud olvasni és a tanár nem érti, hogy miként is használja – nem fog segíteni. Sőt, gyakran éppen hogy a számítógép és internet használata lép a kreatív pedagógusi erőfeszítések helyébe (tisztelet a kivételnek, mint ahogy arról a Tanárblogon vagy Kölökneten olvashatunk).

Persze azt sem jelentik ezek az adatok, hogy a számítógépre nincs szükség és azt sem jelenti, hogy ne kellene fejleszteni az iskolai számítógépparkokat. Ezen a téren ma Magyarországon siralmas a helyzet, erről lásd az IVSZ honlapját.

A pedagógusbérek rendezése és a pedagógusképzés színvonalának emelése nélkül azonban kidobott pénz marad minden efféle befektetés. A moderált számítógép használat csak a megfelelő színvonalú, nem gépiesített, hanem egyénre szabott tanulási környezetben tudja a hatását kifejteni.

A jelentés írói is felhívják a figyelmet arra, hogy a PISA adatok nem alkalmasak oksági kapcsolatok feltárására. A PISA vizsgálatban a tanulókat nem egy valódi kísérletnek megfelelően rendelték számítógéphez és figyelték meg őket. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az a kevés valódi kísérlet, ami a számítógép és a tanulói teljesítmény kapcsolatát vizsgálta a nagyvilágban, hasonló eredményekre jutott.
Az intenzív számítógép használat sem otthon, sem az iskolában, nem fejleszti a szövegértési, matematikai kompetenciákat, sőt negatív a kapcsolat.
A PISA tanulsága nemcsak a pedagógusoknak és politikusoknak szól. Mi, szülők is figyeljünk oda, hiszen rengeteg értékes tevékenység és ezáltal kompetencia is elsikkad a számítógép bűvöletében, főleg ha nem hasznos információkat keres rajta a gyerek vagy próbál valami kreatívat csinálni rajta, mint amilyen például a programozás. Közben persze nagyon is kényelmes megoldás nekünk felnőtteknek, de a jóból is megárt a sok. Vigyük ki inkább többet a gyereket a szabadba, beszélgessünk vagy társasozzunk vele, sokkal többet, mint eddig.
Lannert Judit

A bejegyzés trackback címe:

https://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr9911734725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.