Lannert Judit oktatáskutató blogja

Tanulópénz

A Garay és Szinyei körüli botrányok tanulságai

2019. augusztus 26. - Tanulópénz

Általában a nyár uborkaszezon az iskolai témákat tekintve, most mégis két iskola körüli botrány is bejárta a médiát augusztusban. A szekszárdi Garay gimnázium egyik tanulóját a mai napig üldözi az intézmény igazgatójának bosszúja egy, az iskoláról készült viccesnek szánt videó miatt. A másik botrányt a budapesti Szinyei Merse gimnázium 15 esti tagozatos diákjának érvénytelenített érettségi vizsgája okozta. Az egyik iskolában a tanulót, a másikban az igazgatót bocsátották el, de mindkettő esetben jól tapinthatóan nem a tanulók érdeke állt a megoldás középpontjában. Azt, hogy a magyar társadalom és oktatáspolitika nem igazán gyerekbarát, az adatok is alátámasztják. A most felmerülő botrányok csak a jéghegy csúcsát jelentik, de mégis szemléletesen illusztrálják, mennyire felülírják az intézményi érdekek és szabályozási keretek a tanulóközpontú megközelítést. Pedig történhetett volna másképpen is. Játsszunk el a gondolattal, mit is lehetett volna csinálni.

A diák videóját látva rögtön meg lehetett volna ajánlani neki egy ötöst média tárgyból. Meg lehetett volna beszélni még a diákkal, hogy miért gondolja ezeket az iskoláról, amiket a Bukás című film egy már mások által is sokszor felhasznált részében közöl a nagyérdeművel. Az esetet fel lehetett volna használni a diákok médiatudatosságának fejlesztésére (mit szabad és mit nem), valamint a diákok hangulatának szondázására, amennyiben cél az intézményben, hogy a tanulók ne csak teljesítsenek, de jól is érezzék magukat (igazából ez a kettő feltételezi egymást). A tanári karral ki lehetett volna vesézni, ami a videóban elhangzik. Ehhez persze valamennyire emberszámba kellene venni a tanulókat. A videóban sok kritika elhangzik az iskoláról (de egyik sem sértő módon). Nem feltétlen kell készpénznek venni ezeket, habár komoly látlelet arra, hogy mit érez egy diák. De a külső szemlélő számára az igazgatónőnek a problémára adott reakciói bizony azt a meggyőződést támasztja alá, hogy lenne itt terepe az intézményfejlesztésnek.

Ha jobban megkapirgáljuk a tényeket, kitűnik a magyar iskolarendszer egyik alapproblémája. Tény és való, hogy a Garay gimnázium relatíve jól szerepel az országos ranglistákon, de ha jobban megnézzük a kompetenciamérés eredményeit és összehasonlítjuk azt a videóban elhangzott két rivális intézményével, érdekes dolgokra bukkanhatunk. A bonyhádi evangélikus gimnázium hasonlóan a Garayhoz, jó képességű tanulókat vesz fel, akik – és ez is hasonló a két intézményben - , az országos átlagnál nagyobb arányban tanulnak tovább a felsőoktatásban. Első ránézésre azt gondolnánk, hogy akkor itt nincs gond, a tanuló rossz érzése nem indokolt. De ha megnézzük azt is, hogy mekkora fejlődés tapasztalható a tanulók eredményeiben, akkor azt láthatjuk, hogy a Garay nem emelkedik ki a hasonló intézmények közt, míg a bonyhádi iskola négy évfolyamos képzésén a matematika terén van egy kis elemelkedés. Pontosabban, a családi háttérindexszel kontrollálva a hasonló intézmények eredményeihez képest magasabb eredményt érnek el, ami arra utal, hogy jól szűrnek a képességekre. Még érdekesebb a szekszárdi I. Béla középiskolával összevetni az adatokat. Tény és való, hogy az I. Béla eredményei abszolút értékben elmaradnak a két másik intézményétől, de az I. Béla tanulói közt találhatók tanulási zavarokkal küzdő, speciális nevelési igényű tanulók is, míg a Garayban egyetlenegy sem. Vagyis a csak négy évfolyamos képzést nyújtó I. Béla nem szelektált gyerekekkel dolgozik. És mégis, a tanulók korábbi eredményeihez képest itt nagyobb fejlődést találunk, mint a másik két intézményben. Másképpen fogalmazva, itt tapasztalható némi hozzáadott pedagógiai érték. (Zárójelben jegyzem meg, hogy elitgimnáziumok közt is találunk olyanokat, ahol a tanulók fejlődése átlagon felüli, vagyis van hozzáadott pedagógiai érték. A teljesség igénye nélkül csak néhányat megemlítek, mint pl. a győri Révai, a szegedi Radnóti vagy a nyíregyházi Krúdy gimnázium.)

Nem új jelenség ez, a magyar iskolák a szelekció lehetőségével próbálják megúszni az izzadságos pedagógiai munkát és ezt mindaddig tehetik, amíg csak az eredmény/aranyérem számít, de a hozzáadott érték, a fejlődés mértéke nem. Ahogyan az Eredményes iskola kötet zárszavában olvashatjuk: „A kevésbé előnyös tanulói összetételű iskolák inkább a nemkívánatos tanulóktól való megszabadulással, az előnyös tanulói összetételű iskolák pedig a jobb képességű tanulók kiválogatásával, odavonzásával próbálják az eredményesség szempontjából igen fontos tanulói összetétel „minőségét” – racionális módon – javítani. Az elő-, illetve belső szelekció, leválogatás tehát fontos fegyverük az iskoláknak az eredményességért folytatott harcban.” Jól látható, hogy egy olyan iskolának, amelyik presztízskérdést csinál az eredményekből és azt elsősorban nem pedagógiai eszközökkel éri el, hanem szelektálással, annak az intézménynek egy ilyen videó valóban halálos döfést jelent. Egy olyan intézménynek viszont, amelyik állandóan fejleszti magát és a tanulót állítja a középpontba, ez a videó egy hatalmas lehetőséget jelentett volna a továbblépésre.

A Szinyei Merse gimnázium esete más tészta, de szintén nincs híján a tanulságoknak. Ezt az intézményt már megrázta egy tragikus baleset. Egy ilyen eseménynek a feldolgozása nagyon nehéz és sok időt igényel. Talán a kontextusnak ez a figyelembevétele is árnyalhatta volna a mostani érettségi botrányra adott hivatalos választ. A gimnázium – egyébként az Oktatási Hivatal által elfogadott – pedagógiai programja és az érvényben lévő szabályozás között ellentmondás feszült. A különbözeti vizsgák hiánya miatt 15 diák érettségijét érvénytelenítették. Érdekes módon egy másik érettségi elnök által vezetett csoportban viszont a nem érettségi tárgyakból hiányzó egy-két osztályzat nem okozott gondot. Az igazgatót felmentették, és ami még súlyosabb, jövőre nem érettségizhetnek a diákok az intézményben. Játsszunk el itt is a gondolattal, mit is lehetett volna tenni. A 15 diák esetén (a másik csoporttal egyetemben), fel lehetett volna ajánlani, hogy amennyiben féléven belül pótolják a hiányzó osztályzatokat, az érettségijüket elfogadják. A jövőre érettségiző diákok esetén pedig nem őket kellene büntetni azzal, hogy ismeretlen közegben kell majd érettségizniük, hanem ki lehetett volna jelölni egy rendkívüli érettségi biztost, aki felügyeli a jövő évi érettségiztetést az iskolában. Az Oktatási hivatal pedig megvizsgálhatná, hogy a törvényességi ellenőrzése az iskoláknak megfelelően szabályozott-e, és megvan-e hozzá a megfelelő szakértelem és kapacitás. Az igazgató leváltása logikus lépésnek tűnik, de érdekes, hogy míg a szekszárdi gimnázium vezetője nem örvend nagy népszerűségnek, és nemcsak a tanulók, de a tanárok körében sem, legalábbis erre utal az a tény, hogy regnálása alatt rekordszámban hagyták el az intézményt a pedagógusok, addig a Szinyei Merse gimnázium igazgatója kifejezetten közkedvelt. Az iskola honlapján elérhető, a 2017-es igazgatóválasztásnál adott pedagógusi, szülői és diákvélemények egyöntetűen pozitívak. A tanulók kifejezetten kiemelik, hogy az igazgató tanulóbarát.

Az is igaz viszont, hogy az eredményeket tekintve nem jeleskedik a gimnázium, nincs ott az első 100 között egyik rangsorban sem. Ráadásul a hozzáadott értéket tekintve sem kapunk információt a kompetenciamérések eredményei alapján, mivel nagyon sok diák háttérkérdőíve hiányzik hozzá. Az emberben felmerül a gyanú, hogy a gyerekbarát megközelítés elsősorban lazaságot jelent, ami viszont nem csapódik le az eredményességben.

Minden szülő szeretné, ha a gyereke jól érezné magát az iskolában. Jobb helyeken ez egyben a nagyobb eredményességgel is társul. De mintha a magyar iskolák többsége nem tudná elérni, hogy a tanulók egyszerre érezzék jól magukat az iskolában és jól is teljesítsenek. Az iskolák egy részében jól teljesítenek a tanulók, de sokat stresszelnek, máshol a tanulók jól érzik magukat, de mintha az iskolák részben azzal érnék ezt el, hogy leszállítják az elvárásaikat. A PISA vizsgálat szerint Koreában nagyon eredményesek a tanulók, de mellette meglehetősen szoronganak is, míg a perui nebulók érzik magukat legjobban az iskolában, de az eredményeiket tekintve az utolsók közt találjuk őket a nemzetközi rangsorban. A tanulókat belsőleg motiváló tanulási környezet viszont egyszerre hoz jóérzést és eredményt is. (Erre példa a PISA adatok szerint Svájc vagy Szingapúr.) A tudásorientált tanulók ugyanolyan eredményesek, mint a siker- vagy teljesítményorientáltak, de ráadásul még jól is érzik magukat és nem szoronganak. De ahhoz, hogy tudásorientált tanulóink legyenek és ne sikerorientáltak, arra lenne szükség, hogy a tanárok is tudás és ne sikerorientáltak legyenek. És ennek eléréséhez kapjanak megfelelő felkészítést és segítséget. Egy intézményfejlesztő és támogató tanfelügyeleti rendszerben már mindkét iskolában ott lennének a felkészült segítő szakemberek és nem a gyereken rúgnák el a port, mint nálunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://koloknet.blog.hu/api/trackback/id/tr6515025692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.08.28. 10:31:41

De örülök, hogy valaki megírta ezt a témát, főleg, hogy olyan, aki nyilvánvalóan ért hozzá.
A Garay-hoz tartozó történet számomra csak az emberi kicsiség mementója, még a videót se néztem meg és nem is jártam/olvastam utána, de a Szinyei jobban érdekel, személyes érintettség miatt, még, ha az az érintettség nagyon enyhe is.
Teljesen egyetértek, hogy ezt az egészet sokkal kulturáltabban meg lehetett volna oldani, adni a szerencsétlen estiseknek esélyt, hogy legalább ne kelljen újra végigcsinálniuk az érettségit. Az már más kérdés, hogy mi áll valójában az egész dolog hátterében, ez egy szándékolatlan hiba volt vajon, vagy így próbálták segíteni őket, azt nem lehet eldönteni, de sajnos nem is számít, egy iskolai szabályzat nem írhat felül egy törvényt.
Hogy ez indokolná-e az igazgató menesztését, számomra nem egyértelmű, de végső soron csak ő a felelős a saját intézményében történtekért. Mint említettem, van egy pici személyes érintettségem, ugyanis a gyermekem idén felvételizett, többek közt a Szinyeibe is. A választás szándékos volt részünkről, mert mindenképpen olyan iskolát kerestünk, ahol a következő 4-5 évet nyugalomban, jó és gyerekközpontú környezetben töltheti el, az iskola erőssége bőven ezután a szempont után következett a paraméterek sorában. A Szinyei volt az az iskola, ahonnan úgy jött ki a nyílt napról, hogy oda akar járni, mert annyira jó volt minden. A felvételi során is hihetetlenül kedvesek voltak és odafigyeltek rá. Két tanár mellett négy(!) diák is bent ült a szóbelin, és más intézményekkel szemben nem csak biodíszletként, hanem aktívan beszélgetve, belefolyva az ismerkedésbe, ezáltal oldva a feszültséget és jó hangulatot teremtve. Végül nem erre az intézményre esett a választás, bár sokáig hezitáltunk. A jelentkezések lezárását követően minden iskolától megkaptuk az értesítéseket, csupa sablonlevél, de a Szinyeiből egy nagyon kedves, ha nem is személyre szóló, de azt a tényt, hogy a gyerek bejutott, mindenképpen figyelembe vevő, őszintén sajnálkozó és személyes hangvételű levelet küldtek. Apróság, majdnem teljesen jelentéktelen, de mégsem, mert teljesen összhangban van azzal, ami kép kialakult az iskoláról, és ebben egyértelműen komoly szerepe van az igazgatónak, akinek ezúton szeretném megköszönni az emberséges és gyerekközpontú vezetést.
Az pedig, hogy emiatt az egész miatt egy teljes gimnázium évfolyam érettségijét teszik rémálommá, az egy abszolút igazolhatatlan, végtelenül barbár és hatalmi gőggel átitatott, embertelen döntés. Teljes mértékben indokolhatatlan, egyszerű bosszú, az emberség legkisebb csírája nélkül.

Vas Dora 2019.08.28. 10:32:10

Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy a Garay igazgatóját leváltsák?

Sir Galahad 2019.08.28. 10:32:24

A hitleres videóra én nem adnék ötöst, egy ilyennek az elkészítése ugyanis nem igényel sem kreativitást, sem különösebb tudást. A gyerekekkel pedig a hasonló videók elkészítésének jogi oldalát beszélném meg, ezzel ugyanis, mint a posztból kitűnik, olykor felnőttek sincsenek tisztában.

Tanulópénz · http://www.koloknet.hu/ 2019.08.28. 10:44:42

@Sir Galahad: Jogos, valóban talán túlzás az ötös. VIszont itt nem feltétlenül pusztán a média terén mutatott technikai tudásra utaltam, hanem egyfajta kritikai gondolkodás kezdeményre, amit nem igazán fejleszt a mai iskola. És igen, a jogi részét meg lehetett volna vitatni, milyen sokat tanulhattak volna ebből a tanulók, hiszen megvolt a legfontosabb motiváló tényező, az érintettség. De ha az igazgatónak lett volna humorérzéke, mennyire másképp alakult volna a dolog.

encir 2019.08.28. 12:10:48

@Before: A kisebbik gyerekem is felvételizett a Szinyeibe, oda ment volna, ha a legjobban vágyott helyre nem kerül be. Nagyon tetszett neki is az iskola szellemisége. A levélre már nem emlékszem, de a Petőfi gimi is hasonló kedves írást küldött a nagyobbik gyerekemnek annak idején. Annyira jól esett a sablonos - nem nyert felvételt - szöveghez képest, amelyek ráadásul olyan hangnemben íródtak, mintha a gyerek nem érte volna el a felvettek színvonalát, holott legtöbb esetben jóval túlszárnyalta azokat.

2019.08.28. 13:45:20

Jó írás, köszönjük.
Tényleg az a baj, hogy valahogy nem sikerül eltalálni a ló hátát (hatékony _és_ stresszmentes oktatás) hanem vagy az egyik oldalán vagy a másik oldalán vagyunk.

Szerintem a megoldás:pénz, pénz és pénz. A jobb fizetés jobb tanárokat vonzana. Persze a munkaterheiket és az adminisztrációt is csökkenteni kéne, és békén hagyni őket (pedagógus kart, kötelező egyentankönyvet stb.-t gyorsan elfejeteni).

Sir Galahad 2019.08.28. 13:45:25

@Tanulópénz: A humorérzéket nem lehet megkövetelni. Én meg tudom érteni, ha valaki valamilyen személyes okból zokon veszi, ha Hitlerként jelenítik meg. S miután egy pedagógus nem közszereplő, azt is, ha emiatt jogi úton elégtételt igyekszik venni. Ezért érdemes ilyen esetben a jogi vonatkozásokkal foglalkozni.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.08.28. 13:45:34

@encir: Hát, én (az oktatás színvonalától eltekintve) csak jókat olvastam a Színyeiről. Mi a többi helyről mindenhonnan csak száraz elutasítást kaptunk, holott mindenhol a felvételi listák elején volt a gyerek. Volt, ahol az egyik szakon első helyen vették fel, de végül azt írták, hogy tanulmányi és felvételi teljesítménye miatt nem nyert felvételt. :) Tudom, pitiáner apróság, de valahol mégis rosszul tud esni. Annak viszont örülök, hogy máshol is fordítottak erre figyelmet. Nem kerül olyan sokba.

2019.08.28. 17:55:56

@Sir Galahad: nem is a humorérzék hiányával volt a legnagyobb baj, hanem azzal, hogy iskolán kívüli, évekog tartó bosszúhadjáratott indított, és közben törvénytelenségeket (a jelek szerint konkrét bűncselekményeket, pl
okirathamisítás, kényszerítés stb.) követett el illetve ilyenekre bujtotta fel a beosztottait (osztályfőnök).
Még ha nincs is humorérzéke, ez a fajta végtelenül tekintélyelvű megközelítés ("eltaposom azt, aki nem tetszik nekem, bármi áron!") akkor sem helyénvaló egy iskolában.

Hórukk 2019.08.28. 17:56:08

@Sir Galahad: Nyilván igazad van, állítólag még Hitler is őrjöngött, mikor a Diktátort látta. És az akkori német személyiségi jogi szabályoknak sem felelt meg a film, tehát Chaplinnek dutyiban lett volna a helye. A humorérzék általában nem megkövetelhető, de hasznos tulajdonság és bizonyos vezetői beosztásoknál előnyt kellene hogy jelentsen.
A Szinyei igazgatójáról meg annyit, hogy nem ő volt még az igazgató, amikor az ominózus szabályzat született. Vajon milyen büntetést kaptak a hatóság emberei, akik az ellenőrzést végezték és jóváhagyták a szabályzatot? Aztán a jogalkotásunkat is meg kellene nézni: normális országban a salátatörvény a salátatermesztést szabályozza, míg nálunk a törvényi rendelkezések zöme salátatörvényekbe csomagolva jelenik meg, amikek a követése szinte lehetetlen. Javasolnám a parlament alapos megtrágyázását minden alkalommal, amikor salátatörvényt "alkotnak". Ha pedig Ádernek lenne egy kis humorérzéke, akkor előfordulna hogy visszadob egy-egy ilyen salátatörvényt - az ország épülésére.

d.j 2019.08.29. 11:13:14

@Sir Galahad: Nem mondod komolyan, hogy egy ilyen videó miatt a családra kell uszítani többször is a gyámügyet, meg fel kell jelenteni a gyereket és évekig zaklatni őket? Aki ilyet tesz az tényleg olyan mint a videóban a Hitler. Elmebeteg.

Bambano 2019.08.29. 11:13:41

"Játsszunk el itt is a gondolattal, mit is lehetett volna tenni. A 15 diák esetén": kellett volna egy tökös vezető, aki elég bátor, hogy tojjon az egészre magasról, és azt mondja, hogy ha már a tanárok is sárosak a 15 érettségivel kapcsolatban, akkor hagy menjenek utukra, nem oszt, nem szoroz. az érettségi annyit nem ér, mint amennyibe kerül kinyomtatni. kit érdekelt volna, ha van 15 diák, akinek az érettségije hajszálnyira karcos.

de nem, az ügyet ürügyként használták a káderpolitikájukhoz. sötét középkor.

ZsebKanga 2019.08.30. 23:52:28

@Before: Csak az ügy margójára: egy rádióinterjúban hallottam, hogy az érettségiket előrehozott érettséginek minősítették, tehát nem kell újra letenni. Ettől persze az idei továbbtanulás elszállt :(

Before · http://azbeszt.blog.hu 2019.08.31. 20:38:22

@ZsebKanga: Köszönöm, hogy megosztottad, megnyugtató, hogy legalább ők nem szívják meg ezt az egészet.
süti beállítások módosítása