Az Országgyűlés július 5-én elfogadta a közoktatási törvény módosítását, a szeptembertől életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: ismét lehetőség lesz második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg. – idézet a minisztérium honlapjáról. Vajon mi vezetett ahhoz, hogy mostanra megbukott a 2004 szeptemberében hozott „nem buktatunk” döntés?

A kanadai hokiliga legjobbjainak túlnyomó része az év első felében született, és nem más a helyzet a legendás hazai U20-as fociválogatottnál sem. Kivételesek? Vagy csak jókor születtek?

Magyarországon kevesen dolgoznak, és kevés gyerek születik. Az aktív kevesek vállán nyugszik a jelen (egészségügy, iskola), és a jövő (nyugdíjak) finanszírozása, míg egyre többen és egyre hosszabb ideig fogyasztják a kisebbség által befizetett forintokat. Érdekes dilemma, mi jobb a társadalomnak: ha a nők munkába állnak, ezzel gyarapítva a befolyó adó összegét, vagy ha egyre több gyereket vállalnak, a jövő járulékfizetőit nevelve fel?

A hosszú nyári szünet öröm a tanárnak és a diáknak, ám a szülőknek bizony gondot okoz: sok pénzbe és energiába kerül biztosítani, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el az idejüket. Ráadásul nem babra megy a játék. A legújabb amerikai kutatások szerint minél hosszabb a nyári szünet, annál szélesebbé válik az olló a tehetős és a szegényebb gyerekek tanulmányi teljesítménye között.

Szinte közhelynek számít, hogy a gyerekek zöme utálja a kémiát, a fizikát, s tény, hogy az egyetemek lasszóval fogják a természettudományos szakokra a jelentkezőket. Az Európai Unió már kongatja a vészharangot: kevés a mérnök, és Európa lemarad a globális versenyben. A kormány által az év végére ígért koncepció alapján hosszabb távon elindulhat a korszerű természettudományos oktatás fejlesztése, bár az elképzelések egyelőre megosztják a szakmát.

2002 óta több a gólya a felsőoktatásban, mint az elsős az általános iskolában. Ez a tendencia egyre nagyobb feszültséget okoz majd a felsőoktatásban. Nekünk szülőknek sem mindegy, hogy elsős nebulónk előtt milyen lehetőségek állnak majd 12 év múlva. Ha az oktatás szerkezete nem változik, komolyan kell tartanunk attól, hogy társadalmunk aránytalanul sok pénzt fog költeni egész korosztályok egyre értéktelenebb és használhatatlanabb diplomáira.

Kevés olyan ország van a világon, ahol annyira szabad az iskolaválasztás, mint Magyarországon. A rendszerváltás egyik nagy vívmánya – vélik sokan. A szelekció és szegregáció melegágya – vélik mások. A legtöbben viszont egyetértenek abban, hogy a szabad iskolaválasztás csak a szülők és gyerekek körére legyen érvényes, az iskolák viszont ne szemezgethessenek a tanulók közt, lefölözve a legjobbakat.